Az egészség szerepe hátrányos helyzetű romák körében

Jelen tanulmány aktualitását nagymértékben meghatározza korunkban zajló vírushelyzet (COVID 19), mivel nagyobb figyelmet kell fordítanunk az egészséges ételek fogyasztására, a rendszeres testmozgásra, a megfelelő vitamin bevitelre, a helyes higiéniás szokásokra, az egészséges életmód megvalósítására. Az egészséges életmód nemcsak a megfelelő táplálkozásról szól, ide tartozik a rendszeres testmozgás, a higiéniás szokások és a kiegyensúlyozott életmód, ami elengedhetetlen a megfelelő fejlődés érdekében. A választott célcsoportot, olyan roma származású személyek alkotják, akik halmozottan hátrányos helyzetűek, és szegénységben élnek. Ezen populáció, társadalmi réteg körében is fontos lenne az egészséges életmód megvalósítása, de anyagi helyzetük és az életkörülményeik nem engedik meg számukra ezt az életmódot. Az egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, illetve személyi higiéniájuk hiányos, nem megvalósítható. A felmérésben arra voltunk kíváncsiak, hogy az ilyen társadalmi rétegben élők mennyire folytatnak egészséges életmódot

Az integráció-szegregáció helyzete egy kutatás tükrében

A múlt század utolsó éveitől egyre jobban hangsúlyozzák a társadalmi integrációt az európai uniós állásfoglálások (UNESCO 1995; Európa 1998), vagyis szorgalmazzák, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek ne legyenek méltánytalanul megkülönböztetve társaiktól, kirekesztve társadalmi közegükből (UNESCO 1995). Az integrált nevelést a közoktatásban az esélyteremtés, az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének eszközeként tekintik (Mesterházi, 2002). Kutatásunkban integrált és szegregált intézményben nevelő-oktató pedagógusok (n=86) kérdőíves felmérésének eredményeit mutatjuk be az integráció kérdéskörével kapcsolatban, kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyire befogadóak a szakemberek? Az eredmények azt mutatják, hogy a többségi iskolában tanító pedagógusok jelentős hányada, részben ért egyet az integrált neveléssel- oktatással az adott válaszok alapján. Felkészültségüket mindkét intézményben tanító pedagógusok, valamint gyógypedagógusok nem tartják megfelelőnek, elegendőnek az integrált nevelés-oktatás megvalósításához. Integration has been an international trend over the last two or three decades, the impact of which is increasingly evident in Hungary. EU resolutions emphasize social inclusion (UNESCO 1995, Europe 1998), ie advocating that children with special educational needs should not be unfairly discriminated against and excluded from society (UNESCO 1995). Integrated education in public education is a means of creating opportunities (Mesterházi, 2002). In the integrated and segregated institution we present the results of a questionnaire survey of nursing teachers (n = 86) on the issue of integration, we were curious about how receptive the experts were. that a significant proportion of teachers in mainstream schools agree partly with integrated education on the basis of the responses given. Both their teachers and the special educators they do not consider it appropriate, enough to implement integrated education

A szocioökonómiai háttérváltozók szerepe a NETFIT mérésben

A testalkati mutatók és a motoros képességek felmérése a magyar Nemzeti Egységes Tanulói Fittség Tesztet (továbbiakban: NETFIT) a köznevelésbe kötelezően 2013/14-es tanévtől vezették be, melynek célja, hogy a mindennapos testnevelés hatásait tudja kimutatni, a tanulók fittségi és testalkati paramétereiben. A tesztek országos eredményeinek bemutatásánál az is kiderül, hogy a fittségi állapotot meghatározzák a genetikai adottságok, a családi háttér és a környezet is (Csányi et. al., 2015, Csányi és Kaj 2017), így az eredményeket ezen tényezők közös kontextusában lehet értelmezni. Kutatásunkban célunk volt megvizsgálni a budapesti középiskolás fiú tanulók NETFIT adatait a családi háttérvizsgálatokkal kiegészítve. Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy hogyan alakul a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrumban tanuló fiúk fittségi profilja a NETFIT próbákban mutatott eredmények alapján. Milyen összefüggés van a családi háttér és a NETFIT mérésen nyújtott teljesítmény között? Felmérésünket a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum egyik legnagyobb iskolájában végeztük a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában. Összesen 342 fő fiú tanulót vontunk be a vizsgálatba, ahol egy 35 kérdésből álló kérdőív segítségével kísérletet tettünk a NETFIT eredmények és a szocioökonómiai háttérmutatók összefüggéseinek feltárására. Számos kutatás igazolja, hogy a kedvezőbb SES-sel rendelkező tanulói csoportok, általában kedvezőbb fittségi mutatókkal rendelkeznek (Jiménez-Pavon és tsai, 2010, Ortega és tsai, 2013, Vandendriessche és tsai., 2012). Arra is számos bizonyíték áll rendelkezésre, hogy az országon belül kimutatható regionális szintű fittségiállapot-mutatók magasabbak a kedvezőbb SES-sel rendelkező régiókban (Charlton és tsai, 2014, Golle és tsai, 2014, Cleland és tsai, 2009, Welk, Saint-Maurice és Csányi, 2015). Kutatásunk során megállapítottuk, hogy a fejlesztésre szoruló tanulók leginkább a kisközségekből kerülnek ki, mintegy 58,3%-uk szorul fejlesztésre. Ezek az értékek szignifikánsan eltérnek (khi=218,6, df=20, p=0,000). Az életmód kialakításának alappillére a család (Mező 2018), amelynek szokásai, alakítják a gyermek sporthoz való viszonyát, s később igen nehéz azokat megváltoztatni (Herpainé et. al, 2017, Herpainé 2018). A vizsgálat bizonyította, hogy az adott mintán a vizsgált fiú tanulóknál az apa sportolási szokása döntően meghatározó, azonban az anya sportolási szokása nincs akkora hatással a vizsgált személyek sportolási szokására. Javaslatot teszünk a NETFIT teszt battériájának kiterjesztésére a vizsgált személy szocioökonómiai háttérvizsgálatával. Assessment of physical indicators and motor skills is the Hungarian National Unified Student Fitness Test (hereinafter referred to as "NETFIT"), which was introduced in public education from the 2013/14 academic year, which aims to demonstrate the effects of everyday physical education on the fitness and physiological parameters of students. When showing the national results of the tests, it is also shown that the fitness condition is determined by the genetic conditions, the family background and the environment (Csányi et al., 2015, Csányi and Kaj 2017) so results can be interpreted in a common context of these factors. In our research, we aimed at examining NETFIT data from Budapest secondary school students, supplemented by family background surveys. During our research, we sought to find out how the fitness profile of boys studying at the Budapest Technical Vocational Training Center is based on the results of the NETFIT tests. What is the relationship between family background and NETFIT performance? Our survey was carried out at one of the largest schools of the Budapest Technical Vocational Training Center at the Technical Training Center in Újpesti Two Teaching Grammar School and Technical College of the Budapest Technical Vocational Training Center. A total of 342 pupils were included in the study, where a questionnaire of 35 questions was used to investigate the correlations of NETFIT results and socioeconomic background indicators. Numerous studies have shown that the more favorable SES students have generally more favorable fitness indicators (Jiménez-Pavon et al., 2010, Ortega et al., 2013, Vandendriessche et al., 2012). There is also a great deal of evidence that country-specific regional status indicators are higher in regions with more favorable SES (Charlton et al., 2014, Golle et al., 2014, Cleland et al., 2009, Welk, Saint-Maurice and Csányi, 2015). During our research, we found that students in need of development mostly come from small communities, with some 58.3% developing. These values differ significantly (khi = 218.6, df = 20, p = 0.000). The basic pillow of the lifestyle is the family (Field 2018), the habits of which shape the child's relationship with sports, and later it is very difficult to change them (Herpain et al., 2017, Herpainé 2018). The study showed that the father's sporting habits are decisive in the case of the examined boy's pupils, but the mother's sporting habit does not have the same effect on the sportsman's behavior. We propose to extend the NETFIT test bundle with the socioeconomic background examination of the examined person

Comparative analysis of active and passive recreational consumption habits of disabled children living in the Northern Great Plain region = Az észak- alföldi régióban élő fogyatékos gyerekek aktív és passzív rekreációs fogyasztási szokásainak összehasonlító elemzése

In our research, we studied the leisure habits of students with disabilities (8-18 years, n = 289) living in the North Great Plain region using a questionnaire method. The aim of the research was to examine the leisure habits of children with disabilities in the region, their main characteristics and their recreational attitudes. Our goal was also the gender test to see whether there was a significant difference between the sexes and how this correlated with the results of the study of leisure habits in the wild. We sought to find out what the most common leisure time activities for general and high school students with disabilities are, how does this affect genders? What is their attitude towards spending time on leisure? What are their sporting habits and sporting consumption? We have found that recreational consumption of young people with disabilities is similar to the results of surveys carried among normal children as passive leisure time is dominant (listening to music, watching TV). In girls' leisure time, the preference for listening and reading is more dominant while watching TV, especially popular sports channels, is more characteristic of boys. For leisure-time activities, staying fit, trying out new things, and community experience is crucial for young people with disabilities. Recreational sports prove to be popular, as more than 50% of both girls and boys say they are engaged in recreational sports. A kutatásunkban az észak-alföldi régióban élő fogyatékos tanulók (8-18 év, n= 283) szabadidős fogyasztási szokásait vizsgáltuk kérdőíves módszerrel. A kutatás során célunk volt megvizsgálni a régióban élő fogyatékos gyerekek szabadidős fogyasztási szokásait, annak főbb jellemzőit, a szabadidős attitűdjüket. Célunk volt a gender vizsgálat is, hogy a nemek tekintetében tapasztalunk-e szignifikáns eltérést és ez az eredmény hogyan viszonyul az épek körében végzett szabadidőfogyasztási szokások vizsgálati eredményeihez. Választ kerestünk arra, hogy mik a fogyatékossággal élő általános és középiskolás tanulók leggyakoribb szabadidő tevékenységei, ez hogyan alakul a nemek viszonylatában? Mi jellemzi a szabadidő eltöltéshez kapcsolódó attitűdjüket? Mi jellemzi a sportolási szokásaikat, sportfogyasztásukat? Megállapítottuk, hogy a fogyatékosággal élő fiatalok szabadidős fogyasztása hasonlóan alakul, mint azt az épek körében végzett vizsgálatok eredményei is mutatnak, azaz a passzív szabadidő-eltöltés dominál (zenehallgatás, tv nézés). A lányok szabadidős fogyasztásában a zenehallgatás és olvasás preferenciája dominánsabban jelenik meg, míg a TV-nézésben a sportcsatorna népszerűsége a fiúk körében nagyobb, mint a lányokéban. A szabadidős tevékenységek esetében a fittnek maradni, az új dolgok kipróbálása, a közösségi élmény meghatározó a fogyatékossággal élő fiatalok esetében. A szabadidősport népszerűnek bizonyul, hiszen mind a lányok, mind a fiúk több mint 50%-a nyilatkozta, hogy végez szabadidős sportot

Fogyatékossággal élő személyek sportolásával foglalkozó sportszervezet kommunikációs sajátosságainak vizsgálata

A vezetői munka kulcsfontosságú eleme a hatékony kommunikáció. Mintzberg (1988) kutatásainak eredményei alapján kijelenthető, hogy a vezetők munkájuk során, idejük nagy részét az információk közlésével, fogadásával, rendszerzésével töltik túlnyomó részben. A vezetésben résztvevőknek rendelkezniük kell a következő tulajdonságokkal: személyes megfelelés, rátermettség, kölcsönös felelősségvállalás (Juhász, 2012). A személyes vezetés legfontosabb tényezői: a hatékony személyközi kommunikáció, megfelelő vezetési stílus megválasztása és alkalmazása, a személyzeti menedzsment eszköztárának gyakorlása, amelyen belül kiemelten fontos a beosztottak motivációja ösztönzésének módja (Juhász, 2012). A kutatásban fogyatékossággal élő személyek sportolásával foglalkozó sportszervezet szervezeti kommunikációs és motivációs sajátosságait vizsgáltuk. Abstract: Effective communication is a key element of leadership work. According to the results of research carried out by Mintzberg (1988), the managers spend most of their time in communicating, receiving and systematizing information in their work. Driving participants must have the following characteristics: personal compliance, fitness, mutual responsibility (Juhász, 2012). The most important factors of personal leadership are: effective interpersonal communication, the choice and use of a suitable management style, the exercise of the personnel management toolkit, in which the motivation of motivated employees is of particular importance (Juhász, 2012). I will examine the organizational communication and motivational features of the sports organization of people with disabilities in the research

Fogyatékossággal élő személyek sportolásával foglalkozó sportszervezet kommunikációs sajátosságainak vizsgálata

Effective communication is a key element of leadership work. According to the results of research carried out by Mintzberg (1988), the managers spend most of their time in communicating, receiving and systematizing information in their work. Driving participants must have the following characteristics: personal compliance, fitness, mutual responsibility (Juhász, 2012). The most important factors of personal leadership are: effective interpersonal communication, the choice and use of a suitable management style, the exercise of the personnel management toolkit, in which the motivation of motivated employees is of particular importance (Juhász, 2012). I will examine the organizational communication and motivational features of the sports organization of people with disabilities in the research.A vezetői munka kulcsfontosságú eleme a hatékony kommunikáció. Mintzberg (1988) kutatásainak eredményei alapján kijelenthető, hogy a vezetők munkájuk során, idejük nagy részét az információk közlésével, fogadásával, rendszerzésével töltik túlnyomó részben. A vezetésben résztvevőknek rendelkezniük kell a következő tulajdonságokkal: személyes megfelelés, rátermettség, kölcsönös felelősségvállalás (Juhász, 2012). A személyes vezetés legfontosabb tényezői: a hatékony személyközi kommunikáció, megfelelő vezetési stílus megválasztása és alkalmazása, a személyzeti menedzsment eszköztárának gyakorlása, amelyen belül kiemelten fontos a beosztottak motivációja ösztönzésének módja (Juhász, 2012). A kutatásban fogyatékossággal élő személyek sportolásával foglalkozó sportszervezet szervezeti kommunikációs és motivációs sajátosságait vizsgáltuk

Sportmotivációs tényezők vizsgálata a 8-18 éves fogyatékossággal élő korosztály körében = Investigating Sportsmotivation Factors Among the Ages of 8 to 18 Year Olds with Disabilities

A fogyatékossággal élő személyek sportmotivációs tényezők vizsgáló tanulmányok nem képeznek olyan teljességre törő rendszert, mint az épek sportolásával foglalkozó kutatások. Így a fogyatékossággal élő személyek életminőségét meghatározó testedzési szokások, sportmotivációs tényezők felmérése hazai és nemzetközi viszonylatban is egy hiányterületnek mondható. A kutatás a 8-18 éves korosztály sportmotivációs tényezőit vizsgálja és egy pilot kutatás eredményeiről számol be. A hazai fogyatékossággal élő lakosság körében végzett kérdőív gyerek mintára történő adaptálását és annak eredményeit mutatjuk be. A fogyatékossággal élő gyerekek körében még nem végeztek hazánkban ilyen felmérést. A kérdőíves kutatásban a fogyatékossággal élő fiatalok sportolási motivációjukat, a fogyatékosok számára nyújtott sportkínálatot és azzal való elégedettséget mértük. Az adatokat SPSS szoftver használatával elemeztük, számítottunk alapstatisztikát és összefüggés vizsgálatot (Chi2 próbával). A fogyatékossággal élő fiúk sportolási igénye (90,7%) szignifikánsan nagyobb a lányokétól (78%). A sportolási motivációban az egészség, a külső megjelenés, a szórakozás-kikapcsolódás dominál. Studies on the motivational factors of persons with disabilities do not constitute an exhaustive system such as research on the sport of intestines. Thus, the assessment of physical habits and sports motivation factors determining the quality of life of persons with disabilities can be considered as a deficit area both in Hungary and internationally. The research examines the motivation factors of the 8-18 age group and reports on the results of a pilot research. The adaptation of the questionnaire to the Hungarian sample of children with disabilities and their results is presented. Such a survey has not yet been conducted in Hungary with children with disabilities. In the questionnaire survey, young people with disabilities measured their sports motivation, the supply of sport for the disabled and their satisfaction with it. The data was processed using SPSS software, in addition to basic statistics, Chi2 test was used to examine the correlations. Disabled boys’ sporting needs (90.7%) are significantly higher for girls (78%). Sports motivation is dominated by health, appearance, and entertainment

A környezeti nevelés és az egészséges életmód értékpreferenciáinak vizsgálata a „zöld” és „nem zöld” óvódába járó gyermekek szüleinek körében = Research of the Value Preferences of Environmental Education and Healthy Life in Parents of Children Who Go to Green and Non-Green Kindergarten

Kutatásunk a fenntarthatóság kérdéskörére fókuszálva a „Zöld” óvodákba és a „nem Zöld” óvodákba járó gyerekek szüleinek értékrendjét vizsgálja, illetve az intézményválasztás motivációját elemzi. Minta: a mintát Szabolcs-Szatmár-Bereg megye óvodáiba járó gyerekek szülei alkotják (N=214). Módszer: kérdőív segítségével vizsgáltuk, hogy a szülők intézményválasztásának motivációit mennyire befolyásolják a következő faktorok: a környezeti nevelésre, fenntartható gondolkodásmódra nevelő Zöld óvodai program hangsúlyozottsága, az elhelyezkedés, az óvodapedagógusok és/vagy az ismerősök ajánlása. Rákérdeztünk az élelmiszerfogyasztás és a vásárlási és fogyasztói szokásokban megjelenő tudatos és felelős magatartásra, valamint a környezettudatosságra is. Eredmények: feltételezésünk a kutatás során beigazolódott, miszerint a „Zöld” óvodát választó szülők értékpreferenciájában a fenntarthatóság iránti magas elköteleződés és a környezettudatosság markánsabban megjelenik, mint a „nem Zöld” óvodába járóknál, és ezeknek az értékeknek az átadását fontosnak vélik a gyerekeik nevelése során is. Focusing on the issue of sustainability, our research examines the value system of parents of children attending “Green” kindergartens and “non-green” kindergartens, and analyzes the motivation for choosing an institution. Sample: parents of children attending kindergartens in Szabolcs-Szatmár-Bereg county (N = 214). Method: A questionnaire was used to examine the extent to which parents’ choice of institution is influenced by the following factors: the emphasis on the Green Kindergarten Program for Environmental Education, Sustainable Thinking, location, recommendations from kindergarten teachers and / or acquaintances. We were also asked about conscious and responsible behavior in food consumption and purchasing and consumer habits, as well as environmental awareness. Results: Our hypothesis has been proven in the research that parents who choose “Green” kindergarten show a greater commitment to sustainability and environmental awareness than non-Green kindergarten parents, and they consider it important to pass on these values to their children. during the course